Alexandra és Kyle 30 évig voltak házasok, amikor úgy döntöttek, hogy elválnak. Amikor Kyle évekkel később meghalt, a nő felfedezte, hogy még mindig házasok voltak, és ezért a kaliforniai törvények szerint jogosult az örökség felére. Ekkor Alexandra sokkolta a családot.
Amikor Alexandra és Kyle összeházasodtak, a kaliforniai Santa Anában telepedtek le. Három gyermekük született, de hamar kiderült, hogy nem illenek össze igazán. A pár azonban úgy döntött, hogy a gyerekeik érdekében együtt maradnak.
Ám 30 év házasság után véget vetettek a kapcsolatuknak. Kyle a kaliforniai Anaheimbe költözött, és csak az ügyvédjükön keresztül tartották a kapcsolatot. A válást egy évvel a különválásuk után rendezték, és ekkor hallottak utoljára egymásról.
Alexandra a gyerekeiknek szervezett közös rendezvényeken kívül semmi mást nem akart Kyle-lal. Az összejöveteleken szívélyesek voltak, de ez nem volt több csevegésnél. Hamarosan a gyerekeik megnősültek, és saját gyerekeik születtek.
Kyle néhány évvel a válás után egy Mary Jones nevű nővel kezdett randizni, és az unokák is nagymamaként tekintettek rá. Alexandra nem bánta, mert ez azt jelentette, hogy még egy emberrel több szerette őket. De azt furcsának tartotta, hogy Kyle nem tervezte, hogy feleségül veszi Mary-t.
Tizennyolc évvel a különválásuk után Alexandra kapott egy hívást az egyik lányától, Stephanie-tól. “Anya, apa tegnap este elhunyt” – árulta el a lány.
“Ó, drágám. Annyira sajnálom. Hogy van Henry és Silvia?” – kérdezte Alexandra.
“Nagyjából ugyanúgy, mint én. El tudsz jönni Anaheimbe a temetésre?”
“Drágám, nem hiszem, hogy mennem kellene. Mary apád társa volt, mielőtt meghalt. Nem lenne helyénvaló” – habozott az idősebb nő.
“Kérlek, anya. Nélküled nem tudjuk megcsinálni. Maradhatsz a szélén, és vigyázhatsz a gyerekekre” – erősködött Stephanie. Végül Alexandra beleegyezett, mert segíteni akart enyhíteni a gyerekei fájdalmát. Vonakodva elment a temetésre, és részvétét fejezte ki Marynek.
A nő sírva fakadt, de megköszönte, hogy eljött. “Kyle gyerekeinek nagy szüksége van rád. Tudom, hogy lehet, hogy kínos lesz, de örülök, hogy eljöttél” – mondta neki Mary.
Néhány nappal később Stephanie-nak és a testvéreinek találkozniuk kellett volna az ügyvéddel, hogy az apjuk végrendeletével foglalkozzanak, Alexandra pedig vigyázott volna az unokáira. De kiderült, hogy Alexandra részvétele kötelező…
“Ennek semmi értelme. Miért mennék el?” – kérdezte Alexandra a lányától.
“Nem tudom, anya. Mr. Johnson azt mondta, hogy el kell jönnöd, különben nem lehet felolvasni a végrendeletet. Nem tudom, mi folyik itt” – jelentette ki Stephanie.
Alexandra elment a találkozóra. Mary a homlokát ráncolta a jelenléte miatt, de nem tudott hozzászólni, mielőtt az ügyvéd beszélni kezdett. “Tudom, hogy mindannyian kíváncsiak, miért van itt Mrs. Walton, és attól tartok, van egy kis probléma” – kezdte Johnson úr.
Alexandra értetlenül állt. Még soha nem találkozott Mr Johnsonnal, de Stephanie elmondta neki, hogy Kyle őt bízta meg, amikor elhatározta, hogy elkészíti a végrendeletét. Ő és Kyle ügyvéd-közvetítőt használtak a válásukhoz.
“Mrs. Walton, most derült ki, hogy ön és Mr. Walton még mindig házasok” – árulta el Mr. Johnson. A teremben mindenki egyszerre kezdett el beszélni, köztük Mary is.
“Ez lehetetlen, Mr. Johnson. Elváltunk!” – erősködött Alexandra.
“Sajnálattal kell közölnöm, hogy az ügyvéd, akit akkoriban igénybe vett, nem adta be a megfelelő papírokat, ami nagy problémát jelent” – kezdte az ügyvéd. “Ön Mr. Walton özvegye, és a legutóbbi végrendeletétől függetlenül jogosult a vagyona felére.”
Alexandra állkapcsa elernyedt, Mary pedig dühtől forrongott. “Nem! Én vagyok Kyle igazi özvegye! Ez igazságtalan! Tíz éve vagyunk együtt! Ezt nem hiszem el! Ki fognak rúgni a házamból?” – kiáltott kétségbeesetten.
“Mary, nyugodj meg! Senki sem fog kirúgni téged apa házából” – vágott közbe Henry. “Igaz, anya?”
Alexandra nem tudta, hogyan válaszoljon a fia kérdésére. “Mr. Johnson, kérem, magyarázza el egy kicsit bővebben.
A jelenlegi végrendelete teljesen érvénytelen?”
“Nem egészen. De a házassági szerződése elsőbbséget élvez. Ha ön akarja a vagyont, az az öné. Ms Jones megpróbálhatja megtámadni a döntést Kyle végrendelete alapján, de a kaliforniai törvények valószínűleg az ön oldalára fognak állni” – folytatta Johnson úr.
“Anya, mit fogsz tenni?” – kérdezte komolyan Stephanie.
Alexandra visszagondolt a Kyle-lal való kapcsolatára. Egykor szerették egymást, de a házasságuk végére már nem akartak semmit sem egymástól. Közben Kyle beleszeretett egy másik nőbe.
Már nem hitt a házasságban, de akkor már régóta együtt voltak. Mary nem érdemelte meg, hogy elveszítse a házat, és minden mást is, ráadásul a férfit, akit szeretett. Alexandra ezért tudta, mit kell tennie.
“Egyáltalán nem akarom a vagyonát. Azt akarom, hogy a legutóbbi végrendeletét úgy hajtsák végre, ahogy ő akarta” – szólalt meg. A teremben mindenki megkönnyebbülten elmosolyodott.
“Van még valami, amit most meg kellene tennem, Mr. Johnson? Újra be kell nyújtanunk a válókeresetet, még akkor is, ha Kyle már nem él?”
“Nem, Mrs. Walton. Egyáltalán nem kell ezt tennie. Csak a biztonság kedvéért mindenkit tájékoztatnom kell erről a formaságról” – válaszolta az ügyvéd.
“Nos, akkor. Nekem mennem kell. Kint megvárlak, Steph” – mondta Alexandra a lányának, és kilépett az irodából.
Aznap este Stephanie megköszönte, hogy helyesen cselekedett, mert sem ő, sem a testvérei nem akarták, hogy bárki is az apjuk pénzén csatázzon. Azt is elmondta az anyjának, hogy Kyle otthagyta a házat és elég pénzt hagyott Marynek ahhoz, hogy nyugodtan élhesse le hátralévő életét.
A maradékot a gyermekei között osztotta szét. “Örülök, drágám” – ez volt minden, amit Alexandra mondani tudott.
Mit tanulhatunk ebből a történetből?
- Tegyük a helyes dolgot. Alexandra lehetett volna kapzsi, és követelhette volna a vagyont, de ő mindenkivel szemben helyesen cselekedett.
- Ellenőrizd, hogy az ügyeid rendben vannak-e. Korábban fel kellett volna fedezniük a válásuk technikai részét, de néha az emberek túlságosan bíznak másokban.
Oszd meg ezt a történetet családoddal és barátaiddal. Lehet, hogy feldobja a napjukat és inspirálja őket.
Ezt a cikket a mindennapi életéből vett történetek ihlették, és egy profi író írta. A nevekkel és/vagy helyszínekkel való bármilyen hasonlóság pusztán a véletlen műve. Minden kép csak és kizárólag illusztrációs célokat szolgál.