Időről-időre mindannyian betérünk egy kávézóba vagy étterembe. Rengeteg különböző ok miatt dönthetünk így, de egy valami sosem változik – valami finoman rendelünk. Ugyanakkor időnként előfordulhat, hogy a pincér által elénk pakolt fogás nem örömöt, hanem zavarodottságot és csalódást okoz.. Most következő hőseink olyan éttermi kalandokon vannak túl, amelyeket szívesen elfelejtenének, ám valószínűleg ez sosem fog megtörténni.
A párommal egy étteremben jártunk, és megláttuk a desszertek közt a “Thai Almáspiét”. Úgy voltunk vele, hogy megkóstoljuk, de nem erre számítottunk..
Sosem ettem még indiai csirkés tésztabatyut, úgyhogy rendeltem egyet. Mikor megláttam a dobozt, egyből arra gondoltam, hogy meg sem fogom bírni enni, de aztán felnyitottam, és…
Épp nyaralni voltunk, a hotelszoba árában benne volt a reggeli…
Midig is arra vágytam, hogy az asztalról nyaljak fagyit egy étteremben..
Nápolyban nyaraltunk, egyik este megálltunk egy étteremben…
A “Titán Burger”. Őszintén megmondva valami kisebbre és hamburgeresebbre számítottam..
A születésnapomra kibéreltem egy éttermet. Egy ilyen tányér 30 dolláromba került..
A kezeink nem elég nagyok ehhez…
Ettől a margaritás pizzától még az étvágyam is elment..
Mikor a pincér kihozta még figyelmeztetett is, hogy a kavicsokat nehogy megegyük..
A kajám mellé még rendeltem egy adag desszertet is..
“Dínó-tészták”
