Képek Történelem

20+ érdekesség, a zseniális építészről, Antoni Gaudí-ról, aki egész életében utálta az egyenes vonalakat

A napsütötte spanyol városhoz, Barcelonához több ponton is szorosan kötődik az egyik leghíresebb katalán építész, Antonio Gaudí neve. Meglepő, eredeti és színes épületei még ma, több mint kilencven évvel a nagy művész halála után is magukkal ragadnak. Hidd el, nem kell a művészetek és Gaudí nagy szakértőjének lenned, hogy felismerd munkáit. A legtöbb épület közös jellemzőit biztosan hamar megtalálod majd…

 

  • Hősünk 1852-ben látta meg a napvilágot, Francisco Gaudí Serra és Antonia Cornet Bertrán gyermekeként. Ő már az ötödik gyerek volt a családban, ugyanakkor egyik testvére sem élt tovább 35 évnél, ráadásul ketten nagyon korán eltávoztak. Ugyanakkor maga Gaudí 73 évig élt, és ez idő alatt nyomot hagyott Barcelona városán.
  • Már fiatal korában is gondjai akadtak az egészségével – ízületi csúzban szenvedett. Emiatt kevés időt töltött más gyerekek társasában, egyedül pedig lehetősége volt részletesen megfigyelni környezetét. Időnként olyannyira legyengült, hogy járni sem bírt.
  • Szülei mindketten kovács-családból származtak. Ezekben az években lakóhelyükön pezsgett a borpiac, így forralókat, edényeket és csöveket gyártottak.

  • Azt mondják, a katalán férfiak vad és büszke lények (csak a legjobb értelemben). Nem meglepő, hogy Gaudí is ebben a szellemben nevelkedett, és aktívan támogatta a katalán kultúrát és az önálló állam létrejöttét. Elhivatottsága miatt többször megkérték, hogy válassza a politikai karriert, ő azonban képtelen volt feladni az építészetet. Történelmi feljegyzések alapján a katalán identitástudat (állam, nyelv és kultúra) a 8. században kezdődött, míg a függetlenesedési törekvések kezdete a 17. századra tehető. Gaudí is aktív résztvevője volt a tüntetéseknek sőt, egy alkalommal még börtönbe is került néhány napra.
  • Ezek mellet még Gaudí aktívan részt vett különböző kulturális eseményeken: irodalmi, filozófiai és tudományos értekezleteken is.
  • Mikor először próbálkozott bekerülni egy építészeti iskolába, nem járt sikerrel. Három tesztet kellett volna elvégeznie: francia nyelvvizsgát, emberi alakok rajzolását és vízfestékkel való épület festést. Bármennyire is hihetetlen, de a Sagrada Família alkotója elbukott..
  • Később, mikor bekerült Gaudí annyira rossz tanuló volt, hogy Elies Rogent, az intézmény igazgatója azt mondta róla: “Tudományos címet adtunk egy bolondnak, vagy egy zseninek. Az idő majd megmutatja.”
  • Öt év kemény munkára volt szükség ahhoz, hogy végre építészeti iskolában tanulhasson. Később, 1878-ban, 25 évesen végül diplomás építész lett.
  • Tanulmányai alatt Emiliano Sala és Francisco del Villar kezei alatt dolgozott, vázolóként. Ugyanekkor kisebb munkákat végeztt, mint pl. lámpák, kerítések és bútorok tervezése.

  • A fiatal Gaudí nagyon elegáns fiatalember volt, aki drága ruhákba öltözködött, és fel-alá csavargott Barcelonában. Az évek azonban azonban őt is megváltoztatták. A nehézségek (szeretett családtagok halála és a gazdasági helyzet) hatására a világfiból egy takarékos, otthonülő ember lett, aki nagyon keveset adott az öltözködésre. Amikor a villamos elütötte, nem kapott orvosi ellátást egészen addig, amíg a Sagrada Família lelkésze nem azonosította őt, mint Barcelona leghíresebb építészét. Ekkorra azonban a sérülések már olyan stádiumban voltak, ahonnan nem volt visszaút. Miért hagyták figyelmen kívül? A válasz egyszerű és egyben elszomorító: koldusnak nézték.
  • Ugyanakkor a cipőkkel gondjai akadtak… A testvérét szokta megkérni a cipők kinyújtására, a halála után pedig a diákok vették át ezt a szerepet.
  • Építészünk energetikus és kedves volt, annak ellenére, hogy igyekezett ezt a drága holmikkal elfedni.
  • 1883-at írtunk, mikor elkezdett dolgozni az első, valóban nagy projektjén – a Casa Vicens-en. Szinte az építkezésen élt, mindent kontroll alatt tartott, az épület több részét is átépítette. Egyes szobákat teljesen lebontottak, majd újra felhúztak.

  • Ugyanez az év számít Gaudí karrierjének fordulópontjának. Megismerkedett Eusebi Güell-el, aki jóbarátja és támogatója lett. Kapcsolatuk, vagyis inkább a tehetség és a vagyon megváltoztatták Barcelona városát.
  • Az építész-zseni, akit maximalistának tartottak, mondhatni, hogy utálta a hagyományos megoldásokat. Egyes “legendák” szerint a Güell Park építése közben a munkásokat arra kérte, hogy üljenek rá a friss cementre, hogy a padok minél kényelmesebbek legyenek. Rengeteg nadrág veszett oda..

  • Máshogy látta a világot, nem csak metaforikusan, hanem szó szerint értve.. Szemei különösek, hiszen egyik messzire-látó, míg a másik rövid-látó volt. A szemüvegeket nem szerette, ezért nem hordott azokat. Állítása szerint a görög építészeknek sem kellett, így neki sem hiányzik.
  • ’83-ban felkérték a Sagrada Família felépítésére. Ugyanebben az időben kisebb projekteken is dolgozott, mint pl. a  Episcopal Palace of Astorga, Park Güell és a Casa Calvet. A Cas Batlló és Milá az építészünk az egyenes vonalak szemben érzett utálat mintapéldái.
  • Rendkívül innovatív volt: rámpákat is tervezett a lakásokba, az ötletét azonban elutasították. Ugyanakkor e ötlete adta az alapot az első földalatti parkolónak!

  • A Sagrada Família építésén nem a projekt elejétől dolgozott, így Villar egyes elképzelésein változtatott. Emiatt nem csak az épület, hanem a saját sorsa is megváltozott. Több mint négy évtizedet szánt erre a projektre, közben több párizsi és new yorki lehetőséget is elutasítva.
  • Gaudí homokzsákokból rakta ki az épület modelljét. Ugyanakkor csak évekkel később derült ki, hogy a pontokat összekötve megkapjuk az épület 3D modelljét..

  • Az építész “kölcsönözte” az egyes geometriai alakokat és formákat a természettől.
  • Gaudí egy kereszt alapú templomot tervezett, ami belülről leginkább egy erdőre emlékeztet minket, miközben a homlokzaton bibliai jelenetek elevenednek meg. De nem maradnak el a tornyok sem, amik a 12 apostolt, Szűz Máriát és Jézust szimbolizálják majd. Ez egy grandiózus projekt tele szimbolizmussal, színekkel, fénnyel, de mindenekelőtt hittel.
  • Az építész életének legmonumentálisabb alkotása mellett Barcelona ikonikus és uralkodó épülete. A munkálatok a mai napig sem fejeződtek be. A legutóbbi becslések szerint 2026-ra fog elkészülni, de hogy ez a dátum végül tartható lesz-e, és ha igen, milyen végeredményt jelent majd, az csak akkor derül ki.

  • A székesegyház keresztény szimbólumokkal gazdagon díszített, 28 tornya a különböző szimbólumokkal, a kiálló elemekkel és a boltívekkel folyamatosan le fog nyűgözni – természetesen nem csak kívülről, hanem belülről is. Ha kivárod a bejutásért kígyózó, (főleg szezonban) hosszú sort, biztosan nem fogod megbánni. Bent találsz egy múzeumot is az építkezésről, régi képekkel és tervekkel. Ez az egyedülálló, mesebeli látvány valóban lélegzetelállító, ezért az UNESCO Világörökség listáján is szerepel.
  • Az építész nem az állatok jogainak védelme miatt lett vegetariánus, hanem rossz egészségi állapota (többek között reuma) miatt. Elutasított minden orvosi segítséget és beavatkozást, és kizárólag salátaleveleken élt, amiket egy kevés olívaolajjal és némi dióval ízesített. Sajnos, ez nem a legegészségesebb módja a diétának, ezért az étkezés komolyabb betegségek kialakulásához vezetett.
  • A szürrealisták és a kubisták máshogy látják a valóságot, mint a realisták. Az ember azt gondolná, hogy emiatt jól megértik egymást, pedig ez korántsem igaz. Dalíval ellentétben Picasso nem lelkesedett a szürrealista építész munkássága iránt. Bár ez elég enyhe kifejezés, ha figyelembe vesszük, hogy a pokolba kívánta Gaudít és a Sagrada Familiát
  • Az építészt sokan csodálták, de talán nem túlzás azt állítani, hogy legnagyobb rajongója a szürrealista mester, Salvador Dalí volt. A két katalán férfi kétségkívül osztozott az egyedi látásmódon, amellyel a világra tekintettek. Dalí csodálta a Sagrada Familiát, és úgy gondolta, hogy ezt a “félelmetes és ehető szépséget” egy üvegkupola alá kellene rejteni, hogy az utókornak is megőrizzük ezt a hátborzongatóan lenyűgöző építményt.
  • Manapság a munkamániások szinglik is egyben. Nos, Gaudí ebben is megelőzte a korát (lásd még a vegetáriánus étkezést). Az ébren töltött óráit kizárólag a munkajának szentelte, így nem jutott ideje arra, hogy feleséget keressen magának. A szerelem természetesen őt is megtalálta, de a hölgy, Josefa Moreu, nem viszonozta a zseni érzelmeit.