Azt mondják, mindannyiunknak megvan az ereje ahhoz, hogy megváltoztassuk a körülöttünk élők érzelmeit. De néhány ember ereje rendkívüli. Inspirálnak, minden nap adnak egy kis apróságot, és sokak számára tartópillérekké válnak. Életre keltik a világot, ott ahol épp vannak. Végül is talán erről szól az öröm, nem igaz?
Találtunk néhány embert, akinek a szeretete, boldogsága és odaadása egész egyszerűen a természetévé vált.
Ha az intenzív osztályon fekvő betegeim akár csak egy percre is elfelejtik, hogy karácsonykor az intenzív osztályon vannak, akkor már megérte az egész.
Ma fotóztam Isztambulban.
Elküldtem a barátomnak egy nagy Mr. Bean kartonfigurát, feladó nélkül.
Ki utánoz kit? Két jóbarát története.
Az állatok valahogy nagyon szeretik őt..
Megkértem a férjemet, hogy hazafele ugorjon be egy csomag betétért.. sokkal többet tett annál!
A barátnőm ágyban fekszik, beteg. Ma ezzel lepem meg őt.
Busz sofőr, aki Halloweenkor édességgel várta a gyerekeket.
Hogy lehet valaki minden egyes másodpercben ilyen aranyos?
Édesapám és egy kicsi rajongója.
A munkatársaim lufikkal rakták tele az irodámat a születésnapomon.
Kis csirkefogó!
Nagyapám megállt valami bugyuta ürüggyel, mert sunyi módon leakarta fotózni a nagymamát, ahogy a partra sétál..
A tanárnőnk órára jövet talált egy kóbor kismacskát..
Nem tudom, miért járok vissza ebbe a szalonba. Hanyag, szörnyű munka, de a tulajdonost kedvelem.
Az első útja.
Az idősek otthonában csináltam, és nevettek. Küldetés sikeresen teljesítve.
