Gyerekkorunktól kezdve arra tanítanak, hogy tiszteljük embertársainkat és sose mondjunk le az álmainkról. Néha azonban az élet pont ellentétes irányba sodor, és a mindennapi élet monotonitásával szinte elfojt bennünk mindent, amit gyerekkorunkban tanultunk.
Most 14 embert gyűjtöttünk össze, akik egy-egy apró, de lényeges tettükkel ismét visszaadták a hitünk, és bebizonyították, hogy az igazi hősök nem a mozivásznon és a könyvekben élnek, hanem itt, közöttünk!
10 napja tűnt el. Mi rátaláltunk és két órát utaztunk, mire hazaértünk vele!
Oszlopot cseréltek, de a fészket megőrizték!
A szomszédom meghagyta a vadvirágokat a méhek számára!
Elhagytuk a lányom Micimackóját, aki teljesen kiakadt.. elindultunk visszafele, majd így találtunk rá!
A babám emlékére készítette az egyik barátnőm.
Találtam egy galambot az erkélyemen, ami teljesen ragadós, zsíros volt. Megfürdettem, majd másnap elengedtem!
Egyedül utaztam a buszon, és a söfőr megkérdezte, hogy meg-e állhat egy percre. Leugrott, hogy segítsen a kölyöknek feltenni a láncot.
Valaki meglátta, hogy sírok a kocsimban. Bekopogott az ablakon, átadott egy fro-yot (kis fagyi) és ezt.
Az “Ember Projekt”, ami keretein belül annyit fizetsz a menüért, amennyit akarsz.
Két internetező besegített..
Hónapok óta a menhelyen élt, most befogadtuk!
Egy internetező segített öltönyt és kiegészítőket venni!
50 zsák szemetet halászott ki a folyóból!
Édesanyámnak még a ’80-as években ellopták a tárcáját. Nemrég valaki küldött neki egy csomagot, benne a tárcával! A bőr tönkrement, de visszakapott pár régi ereklyét, emléket!
