A felmérések szerint Amerikában 164 millióan hordanak szemüveget. Ugyanakkor nem kell messzire menni, hiszen biztosan Ti is ismertek valakit, akinek szemüvegre van szüksége. Ugyanakkor belegondoltál már abba, hogy mégis mit és hogyan látnak azok, akiknek szükségük van a szemüvegre vagy kontakt lencsékre?
A látászavar számos okkal magyarázható: lehet egyszerű látásromlás, de okozhatja akár daganatos megbetegedés is, ezért érdemes mielőbb orvoshoz fordulni, ha panasza van. A látászavarok alapvetően két típusra oszthatóak: az ok a szemben van, az ok a központi idegrendszer betegségével hozható összefüggésbe. Az előbbivel a szemészet, az utóbbival a neurológia foglalkozik, de a klinikákon vannak speciálisan képzett szakemberek, a neuro-ophthalmológusok, akik a neurológiai eredetű látászavarok szakértői.
Úgy döntöttünk, hogy utána járunk a különböző látászavarok okainak és annak, hogy valójában mit és hogyan látnak az ilyen emberek!
Csőlátás
A látótér nagymértékű beszűkülése, melynek következtében a perifériás látás gyakorlatilag elvész. Teljesen ép centrális (a látómező középpontjában még éles) látás mellett is gyakorlatilag vakságnak tekinthető, mert jelentősen korlátozza a térbeli tájékozódást. Ha gyermekkorban jelentkezik, akkor gyógypedagógiai vonatkozásai vannak. A gyermekkori látássérülések 5-6%-át teszi ki.
Charles Bonnet szindróma
A Charles Bonnet-szindróma látási hallucináció, más, például hallási hallucináció nem kíséri. A tudat ép, a betegség nem jár értelmi fogyatékossággal, demenciával. Az érintettek túlnyomó többsége magától is rájön, hogy a látni vélt kép nem valós, vagy ha megmondják neki, akkor azt egyből elfogadja.
Makuladegeneráció
A fejlett társadalmakban az időskori látásromlás egyik vezető oka napjainkban az úgynevezett szemfenéki meszesedés, orvosi kifejezéssel makula-degeneráció. Köznyelvi elnevezése valójában helytelen, hiszen egyáltalán nem a szemfenéki erek meszesedése okozza. A macula – vagy sárgafolt – az éleslátás helye, ez az ideghártya-terület felelős a kép észlelésekor az éles látásért, és ez az a terület, amely olvasóképességünket is biztosítja. A degeneráció elfajulást, e betegségnél az éleslátás helyén az ideghártya sejtjeinek pusztulását jelenti. A makula-degeneráció kimondottan az idős kor betegsége, s gyógyítása ma még egyáltalán nem, vagy csak részben lehetséges.
A diabéteszes retinopátia
A diabéteszes retinopátia a szem látóhártyájának betegsége, ami a cukorbetegség komplikációjaként alakul ki, néha súlyos látásromlást okozva. Ez a diabétesz leggyakoribb szemészeti szövődménye.
Glaukóma – zöldhályog
A glaukóma -, melynek igen félrevezető, magyar neve zöld hályog – a látóideg megbetegedése. Egyik vezető tünete általában a szem belső nyomásának akut vagy krónikus megemelkedése. A szembelnyomás normál tartománya 10-21 Hgmm közé esik. Az elnevezés mind a tüneteket, mind pedig a kiváltó okokat tekintve több igen eltérő betegség gyűjtőneve. A látóideg szállítja az agyba a szemünkbe érkező képet. Finom idegrostokból áll össze, valahogy úgy, ahogyan az elektromos vezetéket vékony rézhuzalok alkotják. Az idegrostok pusztulása apró kieséseket okoz a látótérben. Ezek általában mindaddig észrevétlenek maradnak, míg végül összefolyva jelentős látótér-kiesést, látótér-szűkületet nem okoznak a betegnek. Amennyiben a látóideg összes rostja elpusztul, a szem megvakul. A felnőttek elsődleges – tehát nem valamely más betegség nyomán kialakuló – glaukómája két fő megjelenési formában jelentkezik: nyitott zugú glaukóma, illetve akut vagy krónikus zárt zugú glaukómaként. Elsődleges glaukóma a veleszületett glaukóma is. A másodlagos glaukóma fennálló szemészeti alapbetegség (például szivárványhártya-sugártest gyulladás, a szemben elhelyezkedő daganat vagy duzzadó szürke hályogos lencse) következtében kialakuló állapot.
Szürkehályog
A cataracta görög szó, vízesést jelent. A szemlencse elszürkülésével járó betegség a lencsében látható homály formájáról kapta ezt a nevet. A beteg látása idővel egyre inkább olyanná válik, mintha vízfüggönyön nézne keresztül. A magyar elnevezés – szürke hályog – abból adódik, hogy a betegség előrehaladtával a pupilla területe elveszti feketés csillogását, és szürkévé válik, a hályog szó pedig a “felhős, ködös, elmosódott” látást okozó elváltozás magyar megfelelője.
Rövid és távollátás
Az éleslátás feltétele, hogy a tárgy pontjairól érkező fénysugarak a szembe kerülve, annak törőközegein (szaruhártya, csarnokvíz, lencse, üvegtest) áthaladva, irányukat megváltoztatva, az ideghártyán (retinán) egyesüljenek képpontokká. A szem össztörőereje kb. 66 dioptriás konvex lencse törőerejének felel meg. Ép fénytörésű, emmetropiás szemben az össztörőerőnek és a szemtengely hosszának (normálisan 24 mm) helyes arányban kell lennie, mert ha bármelyik csökkent, vagy fokozott, a gyújtópont nem eshet az ideghártyára. Ha a végtelenből jövő, idealizált, párhuzamos sugarak a nyugalmi állapotban lévő szemben nem az ideghártyán egyesülnek éles képpé, hibás fénytörésről, ametropiáról beszélünk.
Ha a szem össztörőereje kisebb vagy a tengelye rövidebb, akkor túllátó (hypermetropiás), ha a törőereje nagyobb vagy a tengelye hosszabb, rövidlátó (myopiás). A harmadik fénytörési hiba az astigmatizmus, amikor a szem törőereje az egyes tengelyekben különböző. A szem törőerejét az eléje helyezett konvex (domború) üveggel növelni, konkáv (homorú) üveggel, pedig csökkenteni lehet.
Rövidlátás
Rövidlátó szem esetén a végtelenből érkező párhuzamos fénysugarak az ideghártya síkja előtt egyesülnek. A rövidlátó szem ideghártyáján csak széttérő fénysugarak adnak éles képet, amelyek egy véges távolságban lévő pontból ún. távolpontból indulnak ki. A távolpont távolsága a szemtől adja meg a rövidlátás mértékét dioptriában (D) kifejezve.
Távollátás
Túllátó szem esetén a végtelenből érkező párhuzamos fénysugarak nem egyesülnek éles képpé a retinán, hanem, ha a szem burkain át tudnának hatolni, mögötte találkoznának. Az ideghártyán csak a természetben elő nem forduló, összetartó sugarak egyesülnének. A távollátó szemnek valós távolpontja nincsen, virtuális távolpontja a szem mögé esik.
