Életünk harmadát alvással töltjük, az álmok világa mégis rejtelmes terület, amit kevéssé ismerünk. Alvás közben rengeteg minden lejátszódik a szervezetünkben, és az álmodás egy külön kategória. Egyes tudósok, kutatók igyekeznek megválaszolni az álmokkal kapcsolatot kérdéseket, mások pedig keresik a megoldást az alvási problémákra is. A most következő összeállításunkban pár ilyen elmélettel ismerkedhetsz meg, a cikk végén pedig két bónusszal, melyek bemutatják, hogy milyen álmodók voltak hatással a történelemre.
Testünk helyreállítása és megfiatalítása
Testünk helyreállító funkciói főleg alvás közben üzemelnek. Ide tartozik többek közt az izomzat fejlődése, a protein szintézise és a növekedési hormonok felszabadítása is. A nem kielégítő pihenést ráadásul könnyen észrevehetjük, hála a szemünk alatt megjelenő sötét karikáknak.
Problémamegoldás
Egyes elméletek szerint álmainkban két különböző típusú problémákra is megtalálhatjuk a megoldást. Az első, hogy a megfejtést sikerül vizualizálni, a második típusba pedig a szokatlan megközelítést igénylő gondokat soroljuk.
Emlékezet és tanulás
Egy másik feltevés szerint az alvásnak rendkívül fontos szerepe van az emlékezetünk állapotában. A kutatás szerint emlékeink megszilárdulnak alvás közben, ha arról álmodunk. Ráadásul ez a folyamat még az idegrendszeri hálózatot is megerősíti.
Az agyunk “kitakarítása”
Életünk során szinte megállás nélkül információkat dolgozunk fel, melyek nagy része haszontalan. Ahogy előbb említettünk, az emlékeink megszilárdulnak alvás közben, ugyanakkor ha valamiről hosszú ideig nem álmodunk, akkor az “törlődik”.
Események szimulációja
Előfordulhat, hogy valamilyen szorult, kellemetlen helyzetről álmodunk. Ugyanakkor ez azt jelenti, hogy ha az álmunk során sikerül megoldani a helyzetet, akkor a való világban is sikerülhet vagy egyszerűen elkerülhetővé válik.
Mégis mennyi az ajánlott alvási idő?
Az alvással töltött időnk megváltozik, ahogy felnövünk. Ugyanakkor felnőttként is minimum 7 órát kellene alvással töltenünk!
Különböző alvási fázisok
Alvásunk mélysége nem állandó, közben jellemző fázisok követik egymást. Ezeket a fázisokat két nagy csoportba lehet osztani az agy EEG-vel történő vizsgálat közbeni működése alapján: beszélhetünk non-REM és REM alvásról.
Az alvás fázisai meghatározott sorrendben követik egymást. A non-REM alvás teszi ki az alvásidő 80 százalékát, és az alábbi szakaszokra osztható:
- Az ébrenlét és alvás közti átmenet
- A felületes alvás, mely az alvási idő 50%-a.
- A 3. fázist középmély alvásnak nevezzük
- Mély alvás és álmodás
- Majd újra kezdődik az egész
A REM alvás az alvásidő 20 százalékában figyelhető meg. Jellegzetessége, hogy az agyi tevékenység hasonló, mint ébrenlét vagy szendergés esetén, gyors szemmozgások jelennek meg, az izomtónus viszont megszűnik. Az álmok ebben a szakaszban jelennek meg. A stádiumok alvásciklusokat hoznak létre, melyek hossza nagyjából 90 perc. Egy éjszaka folyamán 5-6 ciklus figyelhető meg.
Álmok, melyek a történelem részévé váltak
Paul McCartney megálmodta a Beatles “Yesterday” c. számát
Niels Bohr álmában látta meg az atomok felépítését
