Egy nő dührohamot kapott és kigúnyolta a férjét, amiért az egy használt zenedobozt ajándékozott neki a születésnapjára. A férfi megkérte, hogy nyissa ki, és a nő könnyekig meghatódott, amikor felismerte, hogy a dobozban valami sokkal értékesebb van, mint gyémántok vagy arany.
A 65 éves Albert Jackson mélyen elmerült a gondolkodásban, hogy mit vegyen szeretett feleségének, Ruthie-nak 60. születésnapjára. Már csak néhány nap volt hátra a nagy napig, és az öreg Albert ezúttal nem tudta, hogy mit adjon neki.
“A legutóbbi születésnapjára azt a Botswanából importált gyémántnyakláncot adtam neki. Ezúttal ajándékozzak neki gyűrűt? Nem jó, karácsonyra is gyűrűt adtam neki. Mit vegyek? Istenem, kérlek, segíts!”
Zavarában, és hogy Ruthie születésnapját emlékezetessé és különlegessé tegye, támadt egy ötlete, és megnézte a naptárban a következő városi bolhapiacot…
“Ahaaaa! Hatodikán lesz!” – Albert felkiáltott, amikor meglátta Észak-Kalifornia híres régiségkiállításának – az Alameda Point Antiques Faire-nek – az időpontjait.
Nem volt rendszeres vásárlója a minden hónap első vasárnapján megrendezett híres bolhapiacnak. Mégis az ösztöneire hagyatkozott, hogy ott fogja megtalálni a legjobb ajándékot feleségének.
Albert izgatottan várta, hogy Ruthie szeme csillogjon, és a kellemes vasárnap délelőtt végig járta a standokat, hogy megtalálja az ajándékát. Több standot is megnézett, de semmi sem tetszett neki, mígnem egy antikvárium megragadta a figyelmét.
“Nagyszerű! Ruthie szereti az antik dolgokat” – motyogta.
A bolt régi gramofonok, vitrinek, hangszerek és szőnyegek választéka díszítette. Albert végigböngészte az antik darabokat, és valami egy régi zenedobozban felkeltette a figyelmét.
Felvette, és amikor kinyitotta, rájött, hogy ez nem egy közönséges doboz. Albert azonnal megvette, biztos volt benne, hogy Ruthie a karjaiba repül, és elmondja neki, mennyire szereti. Alig várta, hogy meglepje vele a születésnapján.
Március 8-án éjfélkor Albert csendben belopózott a dolgozószobájába, hogy elhozza az ajándékot, amelyet szépen becsomagolt. Az ajándékkal a lábujjhegyen visszalopakodott a hálószobájába, és megcsókolta Ruthie-t, aki még mindig mélyen aludt. A csókja felébresztette, nem tudta abbahagyni a pirulást, miután meglátta az ajándékdobozt Albert kezében.
“Boldog születésnapot, Ruthie! Szeretlek” – mondta Albert és átnyújtotta neki az ajándékot.
Ruthie azt találgatta, hogy ezúttal egy értékes nyaklánc vagy egy gyémánt fülbevaló lesz-e az ajándék. Albert megdöbbenésére a felesége mosolya elhalványult, homlokán ráncba szaladt a düh hulláma, amit még soha nem látott.
“Egy régi zenedoboz? Ez a születésnapi ajándékom?” – morogta, és az ágyra dobta. “Nevetséges! Vidd el ezt az izét, mielőtt összetöröm!”
“De drágám. Azt hittem, tetszeni fog” – mondta Albert csalódottan.
“Szeretni? Utálom! … Ez semmi ahhoz a gyémánt nyaklánchoz és gyűrűkhöz képest, amit korábban adtál. Milyen olcsó tőled, hogy egy ócska használt tárgyat ajándékozol a születésnapomra!”
Albert fájdalmat érzett, amikor Ruthie gúnyolódott rajta, amiért a bolhapiacról választott valamit ajándékba. “Rengeteg pénzed van! Hogy merészelsz nekem ilyen régi dolgot venni? Hogy gondolhatod egyáltalán, hogy örülni fogok ennek az ajándéknak?”
“De édesem, ez többet ér, mint az összes gyémánt és arany, amit eddig adtam neked. Miért nem látod az én szemszögemből?”
“A te szemszögedből? Vak vagy? Nem látod, hogy milyen öreg az a dolog? Úgy nézek ki, mint egy gyerek, aki egy zenélő dobozt szeretne kapni, egy régit?”
Ruthie egyre csak azt hajtogatta, hogy mennyire utálja Albert ajándékát, és egy ponton a szegény öregember elvesztette a türelmét, különösen azután, hogy Ruthie megkérte, hogy a zenedobozt a földre dobta, majdnem összetörte.
“ELÉG! AZT MONDOM, ELÉG! Különlegessé akartam tenni a születésnapodat!” – kiabálta Albert. “De ha így reagálsz, hadd vegyem vissza ezt az ajándékot!”
Ruthie ledöbbent, mert még soha nem látta Albertet ilyen feldúltnak.
“De előtte szeretnék kérdezni tőled valamit. Kinyitottad egyáltalán a dobozt, hogy megnézd, mi van benne?”
“Nem, és nem is fogom. Kívülről látszik, hogy ez egy régi, semmirekellő szemét. Kizárt, hogy valami jobbat találjak benne” – vágott vissza Ruthie.
Albert megsértődött, de ragaszkodott hozzá, hogy a felesége legalább nyissa ki a dobozt. “Csak nyisd ki, kérlek, aztán döntsd el, hogy még mindig bántani akarsz-e engem.”
Ruthie beletörődve nem vitatkozott tovább. Tétován kinyitotta a dobozt, és feltekerte, csakhogy nem sokkal később könnyekben tört ki.
“Ez hihetetlen” – kiáltotta. Könnyek csordultak, ahogy Albertre nézett, csillogó szemmel, ahogyan azt a férfi elképzelte. “Kedvesen… Annyira sajnálom. Nem tudtam, hogy még mindig emlékszel erre.”
Ruthie Albert karjaiba vetette magát, miközben a zenedoboz egy gyönyörű dallamot játszott, ugyanazt, amire 40 évvel ezelőtt, a legelső randevújukon táncoltak. “Ez a legjobb születésnapi ajándék, amit valaha kaptam, drágám. Annyira szeretlek, és el sem hiszem, hogy még mindig emlékszel a dalra” – sírt Ruthie.
Albert belenézett párja könnyes szemébe, és homlokon csókolta. “Boldog születésnapot, szerelmem!” – mondta, és megbocsátott neki.
“Ezer gyémánt és arany ékszer sem érne fel ehhez a pillanathoz. Imádom, drágám!” – mondta Ruthie, miközben örömkönnyei Albert vállát áztatták.
A zenedoboz édes dallama bőséges szeretettel és az első randevújuk értékes emlékeivel töltötte meg a pár szobáját!
Mit tanulhatunk ebből a történetből?
- Vannak dolgok, amelyek értékesebbek az anyagi javaknál. Albert úgy gondolta, hogy a régi zenedoboz mosolyt csal a felesége, Ruthie arcára. De miután meglátta, eldobta, és kigúnyolta a férfit, amiért valami olcsó dolgot ajándékozott neki. Ruthie azonban megdöbbent, amikor a zenedoboz egy olyan dallamot játszott, amelyre 40 évvel ezelőtt, az első randevújukon táncoltak. Rájött, hogy sokkal értékesebb, mint az arany és gyémánt ékszerek, amelyeket Albert korábban adott neki.
- Gondolkodj mielőtt bármit mondasz, mert megbánthatsz vele másokat. Miután meglátta a régi zenedobozt, Ruthie ráordított Albertre, mert azt hitte, hogy ez egy közönséges ajándék. Egy pillanatra nem vette észre a férfi szeretetét, és engedett a világi vágyainak. Ruthie abban a pillanatban nem gondolta meg, hogy megbántja Albertet, de miután rájött az ajándék belső értelmére, megbánta és bocsánatot kért.
Oszd meg ezt a történetet családoddal és barátaiddal. Lehet, hogy feldobja a napjukat és inspirálja őket.
Ezt a cikket a mindennapi életéből vett történetek ihlették, és egy profi író írta. A nevekkel és/vagy helyszínekkel való bármilyen hasonlóság pusztán a véletlen műve. Minden kép csak és kizárólag illusztrációs célokat szolgál.
