Megannyi különleges és csodálatos élőlény él velünk ezen a bolygón. De sok mindent nem tudunk róluk.. Az állatok újra és újra meg tudnak lepni minket, mivel elképesztő képességekkel rendelkeznek. Az állati lelki társaktól kezdve a nevekig és az intelligenciáig – rengeteg elképesztő tény van a legkülönfélébb állatokról.
Összegyűjtöttük ezeket a tényeket a legkülönösebb állatokról. Reméljük, tanulsz valami újat, és meglepődsz, milyen elképesztő dolgokra képesek a bolygónkon élő lények.
- A legtöbb pingvin monogám.
A legtöbb pingvin valóban egy életen át ugyanazzal a partnerrel marad. és még meg is kérik a kezét! A hím pingvinek egy kavicsot nyújtanak a nősténynek, és ha a nőstény elfogadja, akkor egy életre párosodnak. Ezek a pingvinfajták kavicsokat használnak fészkük építéséhez, mivel sziklás partokon élnek. Az udvarlás során a hím egy kavicsot ad ajándékba a nősténynek, és ha a nőstény elfogadja, a nőstény felhasználja azt, és együtt folytatják a fészeképítést.
- A delfineknek nevük is van.
A delfinek füttyszóval kommunikálnak. A hangok elemzése kimutatta, hogy képesek nevet adni egymásnak, és különböző hangokkal hívják a többi delfint!
- Az elefántok nem tudnak ugrani.
Gyorsan tudnak futni – akár 24 km/órá -, de nem tudnak ugrani. Ennek oka a súlyuk, valamint a meglehetősen gyenge lábizmaik és rugalmatlan bokáik. Az állatoknak az ugráshoz erős Achilles-ínra és vádliizmokra van szükségük.
- A krokodilok nagyon érzékenyek.
A krokodiloknak testükön mindenütt apró érzékelő dudorok vannak, amelyek segítenek érzékelni a víznyomás változásait, és vadászat közben is segítik őket a vízben lévő mozgások észlelésében. Az arcukat és szinte az egész testüket ezek az apró dudorok beborítják ezek az érintésérzékelők. Egy krokodil arca tehát érzékenyebb lehet, mint egy emberi ujjbegy.
- Az orrszarvúak a lovak rokonai.
Ránézésre sokan azt feltételezik, hogy az orrszarvúak legközelebbi rokonai a vízilovak. De ez nem így van. Valójában az orrszarvúak egyik legközelebbi genetikai rokona valójában a ló. A szamarak és a zebrák is ugyanebbe a genetikai családba tartoznak, ami azt mutatja, hogy ez a “család” a különböző környezetekhez való alkalmazkodás érdekében fejlődött ki.
- A narvál szarva valójában egy fog.
Az emberek azt hiszik, hogy a narvál olyan, mint egy egyszarvú, de a “szarva” csak egy fog, amely a száján kívül nő. A hímeknek általában ilyen agyara van, amely akár 3m hosszúra is megnőhet. Valójában akár 10 millió idegvégződés is lehet benne, ezért rendkívül érzékeny.
- A hím denevérek énekelnek.
A hím denevérek bonyolult “szerelmes dalokat” énekelnek, hogy párjukat elcsábítsák. Sőt, felfedezték, hogy énekükben meghatározott nyelvtant és szótagsorrendet használnak. Ez nagyon szokatlan az emlősöknél, és szinte közelebb áll a madárdalokhoz, mint bármi máshoz.
- A gorillák hihetetlenül erősek.
Valójában a saját súlyuk tízszeresét is képesek felemelni – tehát bár sok DNS-ünk közös a gorillákkal, mégis erősebbek, mint bármelyik ember. A kifejlett ezüsthátú gorillák erősebbek, mint 20 felnőtt ember együttvéve. A fekvenyomáson közel 1800kg-t is fel tudnak emelni, és még az oroszlánoknál is erősebb harapásuk van.
- A prérikutyák csókolóznak.
A prérikutyák üdvözlésképpen összeérintik a szájukat, néha a nyelvüket is . A csókolózást gyakran más szeretetteljes viselkedés is kíséri, mint például az összebújás, a játék vagy az egymás ápolása. A tudósok azt is felfedezték, hogy az állatkertekben gyakrabban csinálják, ha az emberek nézik őket, mivel élvezik a figyelmet.
- A vízilovak száraz bőrük miatt töltik idejük nagy részét vízben.
A vízilovak azért töltenek annyi időt a vízben, mert szokatlanul száraz bőrüknek szüksége van a hidratálásra. Naponta akár 16 órát is vízben töltenek, hogy bőrüket hűvösen és nedvesen tartsák. Amikor azonban nem a vízben vannak, akkor “izzadnak” ezt az olajos, vörös anyagot, amely valójában bőrnedvesítő és napvédő.
- A lámák igazán társaságkedvelő állatok.
A lámák különösen szeretnek társaságban lenni más lámák és alpakák csoportjaival. A lámák valójában nem szeretnek egyedül élni.
- Az oroszlánok sokat alszanak.
A hím oroszlánok akár napi 20 órát is alszanak. A nőstény oroszlánok általában 15-18 órát naponta, mivel több időt töltenek vadászattal és a kölykök gondozásával, így valamivel kevesebbet alszanak. Mivel ragadozók, nem kell aggódniuk a biztonságuk miatt. Energiájukat az éjszakai vadászatra tartogatják.
- A majmok tudnak matekozni.
Megértik az írott számokat, tudnak számolni, rejtvényeket megoldani és alapvető összeadást végezni. Néhány okos majom és majom még szorozni is tud. A tudósokat nagyon érdekli ennek vizsgálata, nemcsak azért, mert milyen okosak, hanem mert fényt derít arra, hogyan érti az ember a számokat.
- A tigrisek ügyes hang utánzók.
A tigrisek más állatok hangjait utánozzák. Ezt teszik vadászat közben is, ami nagyon hatékony ragadozóvá teszi őket. Utánozzák például egy zsákmányállat hívását, hogy magukhoz csalogassák az állatot, és így levadásszák.
- A jegesmedvék valójában nem fehérek.
A jegesmedvék bőre valójában fekete, és a bundájukban nincs fehér pigment, hanem áttetsző – csak a napfény visszaverődésekor tűnik fehérnek. Ez az áttetsző bunda előny, mivel lehetővé teszi számukra az álcázást a sarkvidéki környezetben. Emellett vastag testzsírréteggel rendelkeznek, amely úszás közben szigeteli őket, és dupla szőrréteggel, amely melegen tartja őket a hideg sarkvidéki szelektől.
- A flamingók azért rózsaszínűek, mert rengeteg garnélarákot esznek.
A flamingók valójában fehérek, de az általuk fogyasztott garnélarák miatt rózsaszínűek. A béta-karotin, az általuk fogyasztott garnélarákokban és algákban található vörös-narancs színezék a tollukban és a bőrükben rakódik le. Tehát minél sötétebb rózsaszínű a flamingó, annál jobban táplált.
- A koaláknak van ujjlenyomatuk.
És ezek valójában megkülönböztethetetlenek az emberi ujjlenyomatoktól – még a tudósok sem találják a különbséget.
- A lajhárok tovább tudják visszatartani a lélegzetüket víz alatt, mint a delfinek.
A lajhárok nagyon lassú állatok, és ez a vízben sincs másképp. Lassítani tudják a légzésüket és a szívverésüket, így akár 40 percig is képesek a víz alatt maradni. Eközben a delfineknek 10 percenként fel kell jönniük levegőért.