Rengetegen szeretnek étterembe, kávézóba járni, és ennek természetesen több oka is lehet, mondjuk egy fontos találkozó, egy esemény megünneplése, barátokkal való összejövetel és a többi. Viszont, ha valakinek egy étterem, kávézó, cukrászda bevált, azt nem igazán akarja elengedni, vagy máshova menni.
Noha előfordulnak olyanok, hogy az adott hely vagy nincs nyitva, vagy nincs elég hely, így kénytelen az ember máshova menni. Cikkünk főszereplői is új, ismeretlen helyeket próbáltak ki, de nagy valószínűséggel ez volt az első és az utolsó alkalom, hogy étkeztek.
- A férjemmel elmentünk egy étterembe, az étlapon pedig egy thai almás pitébe botlottam amit azonnal meg is rendeltem. Szeretem a pitéket és thai ételeket, ezért nyugodt szívvel vártam a desszertem. Aztán kihozták nekem ezt (lásd kép). A “pite” úgy nézett ki, mintha 4-5 almadarabka lenne rádobva a tányérra, amit előtte vajba megforgattak, majd nyakon öntöttek csokival. Majdnem elsírtam magam és megfogadtam, hogy soha többé nem teszem be ide a lábam.
- Még soha nem ettem csirkés samosat, ezért gondoltam kipróbálom. Amikor megláttam a dobozt az volt az első szavam “Wow, ez egy nagyon nagy samosa lesz.” De amikor kinyitottam ezt láttam meg benne:
- A barátommal szállodában töltöttünk egy éjszakát és reggel az volt az első dolgom, hogy szobaszervizt kérek. A reggeli benne volt az árban csak a szobába kértük inkább. Mivel szóltunk, hogy nem eszünk húst, ezért kaptunk egy vegán étlapot, de elég kevés lehetőség közül lehetett választani, ám garantálták, hogy az adag elég lesz számunkra. Amikor az ételeket felhozták a szobába a következők hevertek a tányéron: egy fél paradicsom, 6 apró gomba, úgynevezett “hash browns” és két evőkanál bab. Teljesen fel voltam háborodva, biztos vagyok benne, hogy többet nem megyek vissza.
- Mikor fagyit rendeltünk arra nem számítottunk, hogy ez lesz a vége..
- Olaszországi utazgatás, 2017: Egy hosszú nap után úgy döntöttem, hogy étteremben eszem. Nagyon éhes voltam és tésztát rendeltem magamnak. A várakozás egy örökkévalóságnak tűnt, és amikor a pincér végre megérkezett az ételemmel, majd letette elém, nem tudtam, hogy sírjak vagy nevessek. 2 percig csak bámultam az “ételre”, majd utána készítettem róla fotót. Ezért a tenyérnyi adagnak sem mondható kajáért majdnem 4000 forintot fizettem. Szó szerint egy harapás volt az egész. A hotelhez vezető úton végig azon járt az agyam, hogy engem nagyon átverte
- Rendeltem egy “Titanic-Burgert”. Ez az..
- Úgy döntöttem, hogy a születésnapomat egy drága torontói étteremben fogom tölteni, de már az ételek megrendelése előtt rossz érzésem volt. A “szimatom” nem csalt, ugyanis a pincér olyan ételeket hozott nekünk, amit mindeni hatalmas kerek szemekkel nézett. 5 aprócska ravioliért majdnem 10.000 forintnak megfelelő összeget fizettem…
- Erre nem voltunk felkészülve! Semmilyen szinten!
- Íme egy margarita pizza.. még az étvágyam is elment!
- A pincér aranyosan megjegyezte, hogy a kavicsok nem ehetők..
- A barátnőmmel úgy döntöttünk, hogy egy kis édességet szeretnénk enni, ezért rendeltünk az egyik helyi étteremből desszertet. Amikor a futár a kezembe nyomta ezt, nem akartam hinni a szememnek…
- Ezeket, és így kaptuk meg.. Dínó-batyuk.
- Azt hittem, hogy csak egy vicc!
- A barátom elmesélte, hogy az egyik étteremben kedveskedni akartak a vegetáriánusoknak, ezért húsmentes leveszt kínáltak nekik. Amikor ebédszünetben kért egy tál levest a séf óvatosan beleöntött egy tálba egy merőkanélnyi zöldséglevest, majd megkérdezte a barátomtól, hogy kér-e bele húst vagy vegetáriánus módra eszi?! Ő mondta, hogy igen kér bele, erre ugyanabból a fazékból szedett ki a szakács jó pár felkockázott húst. Szóval mind a húsevőknek, mind a vegáknak ugyanabból az edényből adnak levest, csak az egyik tányérba tesznek húst a másikba nem. A barátom nem tudta hova tenni ezt a jelenetet.
