Egy fiatal fiú a súlyosan beteg nagymamája akarata ellenére idő előtt kinyit egy dobozt. Olyan családi titkot fedez fel, amely összetöri a szívét.
Danny Durrel teljesen összetört, amikor megtudta, hogy nagymamája, Vivian beteg. Vivi volt az élete sarokköve, amióta az eszét tudta. Soha nem érezte még magát ennyire rémültnek és bizonytalannak.
Vivi nagyi nevelte Dannyt, amíg kalandvágyó anyukája elment Afrikába, amikor Danny még csak három hónapos volt, hogy orrszarvúkat, elefántokat és más veszélyeztetett állatfajokat mentsen, és ott halt meg, amikor Danny kétéves volt. Vivi volt minden, ami Dannynek volt.
Danny soha nem látta az édesanyját. A 76 éves nagymamája azt mondta, hogy az édesanyja vadállatokat véd Afrikában. Rendszeresen kapott leveleket az édesanyjától, amelyekben Afrika természetéről és az állatokról írt.
Vivi jól csinálta. Leült Dannyvel és azt mondta: “Danny drágám, te már tizenkét éves vagy, és fiatalember vagy. Van valami, amiről beszélnünk kell. Tudod, hogy elmentem az orvoshoz? Beteg vagyok, és meg kell műteni. Most tudom, hogy ez ijesztő.. de az orvosok szerint rendbe fogok jönni…”
Vivi nagyi nem tudta, hogy a vidám hangja egy pillanatra sem tévesztette meg Dannyt, és az az enyhe tétovázás, amikor azt mondta, hogy az orvosok szerint rendbe fog jönni, elárulta neki, hogy ennek pontosan az ellenkezője igaz.
De Danny bátran bólintott és mosolygott, Vivi nagyi pedig folytatta: “De persze gondolnunk kell a jövőre is, tehát ha valami történik velem – például elesek és eltörik a csípőm? — beszéltem Heather nénivel.”
“Ő majd eljön és vigyáz rád, amíg jobban nem leszek. Persze, hetvenhat éves vagyok, Danny, és egy nap hazamegyek Jézushoz, ugye? Hogy anyukáddal legyek? És amikor odaérek, ez a tiéd lesz.”
Vivi nagymama elővett egy cipősdoboz nagyságú vasdobozt, és a térdére tette.
“Meg fogsz halni?” – Danny megdöbbenve suttogta.
“Nem, persze, hogy nem… Mármint EGY NAP!” – Vivi nagyi sírt. “Te csak akkor nyithatod ki a dobozt, oké Danny?”
“Mi van a dobozban?” – kérdezte gyanakodva.
“Csak néhány emléktárgy, amit szeretném, ha megkapnál.” – mondta Vivi. “De csak akkor nyithatod ki, ha már meghaltam. Ez nagyon fontos. Meg kell ígérned, Danny, oké?”
Danny nem akart ígéretet tenni, ezért keresztbe tette az ujjait a háta mögött, és megfogadta, hogy nem nyitja ki a dobozt. De most már biztos volt benne, hogy Vivi nagymama terveket szövöget arra az esetre, ha meghal.
A húgához, Heather nénihez fog költözni, és a dobozban valószínűleg egy búcsúlevél volt.
Aznap éjjel Danny nem tudott aludni. Addig forgolódott, amíg az órája azt nem jelezte, hogy hajnali három óra van. Felült, és a rozsdás dobozra nézett, amely a komódján állt. Kiugrott az ágyból, és felvette a dobozt. Megszegte a nagyinak tett ígéretét, ahogyan azt tudta, hogy meg fogja szegni.
Belül, egészen a tetején egy összehajtogatott, Vivi kézírásával neki címzett levél volt, alatta pedig egy csomó hivatalosnak tűnő dokumentumot és néhány fényképet látott.
Kihajtotta a levelet, és olvasni kezdte. Vivi nagymama ezt írta: “Drága Danny, Először is szeretném elmondani neked, hogy jobban szeretlek, mint valaha bárkit és bármit ebben az életben.”
“Amikor megszülettél, életem egyik legszörnyűbb pillanatát éltem át. Aztán ott voltál te, és szükséged volt rám, és így húztam ki magam. Megmentettél, a szereteted tartott életben.”
“Tudod, szerelmem, épp akkor vesztettem el a lányomat. Kaptam azt a telefonhívást Afrikából, hogy Melissa meghalt, letettem a telefont, és visszamentem dolgozni, mondván, hogy ez nem igaz.”
“Akkoriban nővér voltam az újszülöttosztályon, és az volt az a nap is, amikor megszülettél. Nem az én vérem vagy Danny, de a szívem unokája vagy. Te vagy az unoka, akit Melissa nekem adott volna. Ezt abban a pillanatban tudtam, amikor megláttalak.”
“Tudod, szegény édesanyád meghalt a szülésben. Olyan pici voltál! Te voltál a legkisebb koraszülött baba, akit valaha láttam. Nem hitték, hogy túléled, de én igen.”
“Minden nap ott voltam, beszéltem hozzád, és akartam, hogy túléld – és te túlélted! Akkora csoda voltál! Azt mondták, senki sem tudta, ki a családod, mert az édesanyád hajléktalan lány volt.”
“Ezért megkértem, hogy fogadhassalak örökbe, és mivel nővér voltam, ez egy kicsit könnyebb volt — azért is, mert senki sem gondolta, hogy rendben leszel, így megkaptalak, és olyan erős, jóképű és okos lettél!”
“Te tetted az életemet élhetővé. Szeretném, ha tudnád, Danny. A dobozban van a születési bizonyítványod és az örökbefogadási papírok, a végrendeletem és néhány bankkönyv. A számlákon van a pénz, amit a taníttatásodra tettem félre.”
“Szeretlek, Danny. Légy jó ember, kedvesem, és ne feledd, hogy a szeretet megment minket, és erőt ad az élethez.”
Mire Danny befejezte a levél elolvasását, annyira zokogott, hogy Vivi nagyi felébredt. “Danny!” – zihált. “Miért…?” Aztán meglátta a dobozt Danny térdén és a levelet a kezében.
Leült mellé az ágyra, és átkarolta a vállát. “Kérlek, ne sírj..”
“Egész életemben hazudtál nekem!” – Danny zokogott. “Minden hazugság, és meg fogsz halni, és erről is hazudsz.”
“Danny” – mondta Vivi nagymama halkan. “Talán el kellett volna mondanom neked az igazat, de akkor… annyira akartam, hogy az enyém legyél… Annyira sajnálom. Nagyon beteg vagyok, és ez az igazság. Remélem, hogy rendbe jövök, de szeretném, ha készen állnál, ha nem. Öreg vagyok, te meg olyan fiatal, úgyhogy terveket kellett készítenem…”
“Ebben a levélben azt írtad” – mondta Danny -, hogy segítettél nekem harcolni az életemért. Hadd segítsek hát neked is harcolni a tiédért. Kérlek, Vivi nagyi, hadd legyek ott neked. Szükségem van rád!”
Vivi nagyi és Danny együtt küzdöttek a betegségével. Danny minden kezelésre elkísérte, és ott volt mellette, fogta a kezét, és végig beszélte a dolgokat. Az orvosok megdöbbentek a gyógyulásán, de Vivi nagyi elmondhatta volna nekik, hogy a szeretetnél nincs nagyobb gyógyító erő.
Mit tanulhatunk ebből a történetből?
- A szeretetnek megvan az ereje, hogy átalakítsa az életedet. Vivian szeretete megmentette Dannyt, és amikor beteg volt, az ő szeretete adott neki erőt, hogy küzdjön az életéért.
- Ami egy családot alkot, az a szeretet és az odaadás. Vivian a fájdalmát Danny iránti szeretetté alakította át, és megadta neki a családot, amelyre szüksége volt.
Oszd meg ezt a történetet családoddal és barátaiddal. Lehet, hogy feldobja a napjukat és inspirálja őket.
Ezt a cikket a mindennapi életéből vett történetek ihlették, és egy profi író írta. A nevekkel és/vagy helyszínekkel való bármilyen hasonlóság pusztán a véletlen műve. Minden kép csak és kizárólag illusztrációs célokat szolgál.
