Néhány ember azért tetováltatja magát, hogy valami különlegesre emlékezzen, vagy tisztelegjen valaki előtt, akit szeret. Ez lehet egy személy vagy egy háziállat, aki már nincs velük. Bizonyos esetekben az emberek nem félnek attól, hogy hátrányaikat az öröm és a büszkeség emlékművévé változtassák. Talán azért, mert nekik és a körülöttük lévő embereknek szükségük van az emlékeztetőre, hogy amíg ők még itt vannak, semmi sem tarthatja őket vissza.
“100%-os siket vagyok a bal fülemre.”
“Édesapám nevetésének hanghulláma.
“A szüleim esküvői fotója.”
Fél lábbal a sírban.
“Az elvesztett babám emlékére.”
“Magamra tetoválttattam az anyajegyét.”
“Loki orra. Elment, de sosem feledem.”
“Az elhunyt legjobb barátom emlékére.”
“Kolibri, amit a nagymamámnak szenteltem”
Előny lett a hátránya.
“Régóta vágytam rá.”
A hölgy fia elhunyt, és az emlékére varratott.
“Az első tetoválásom. Minden fa egy fontos embert szimbolizál, az elhalványult az édesanyámé, aki itt hagyott”
“A nagyszüleim egyik fotója.”
“A cicám a másik oldalon sétál.”
“Anyukám tetoválása az öcsém emlékére.”
