A megújuló energiára, a vízgazdálkodásra és a hulladék újrahasznosítására komoly figyelmet szentelnek Dániában. A Yale 2020 felmérés legzöldebb országa szinte minden környezet-egészségügyi mutatóban kiemelkedően teljesített, a levegőminőség és a biztonságos ivóvíz javítása érdekében tett jelentős kötelezettségvállalásoknak köszönhetően.
Lenyűgöző, ahogy Dánia küzd a környezeti problémák ellen. Ezért szerettünk volna megosztani 10 olyan innovációt, amelyek bizonyítják, hogy jogos a legzöldebb ország címük.
Egy dán szupermarket olyan lejárt szavatosságú élelmiszereket árul, amelyek fogyasztása biztonságos
A statisztikák szerint a fogyasztásra termelt élelmiszerek egyharmadát kidobják. Az élelmiszerpazarlás az éghajlatváltozáshoz is hozzájárul, mivel előállítása és elosztása jelentős mennyiségű energiát és vizet igényel.
Az élelmiszerpazarlás elleni küzdelem érdekében Dániában megnyílt az első olyan szupermarket, amely kedvezményesen árulja a lejárt szavatosságú vagy sérült csomagolású termékeket. A WeFood olyan termékeket árul, amelyeket más üzletekből kivontak, de még teljesen biztonságosan felhasználhatók. Azzal, hogy ez a szupermarket csökkenti az elpazarolt élelmiszerek mennyiségét lépést tesz az éghajlatváltozás elleni küzdelemben.
Fürdőkomplexum tengervizes medencékkel
Úgy tűnhet, hogy az úszómedencék feleslegnek tűnnek egy olyan tengerrel körülvett országban, mint Dánia. A jó hír azonban az, hogy a medencék is lehetnek környezetbarátok. A Harbor Bath egy tengervizes medencekomplexum, amelyet a Bjarke Ingels Group (BIG) építésziroda tervezett. A fenntartható svéd fenyőből épült fürdőkomplexum 650 vendég befogadására alkalmas, és az úszás mellett 2 szaunát is kínál.
Szélenergiával működő vertikális farm, ahol 1000 tonna élelmiszert termelnek
Manapság mindenféle élelmiszer egész évben elérhető, a szezonális és helyi fogyasztás csak ízlés kérdése. Azonban azok az élelmiszerek, amelyek több ezer mérföldet utaztak, hogy eljussanak az élelmiszerboltjainkba, jelentősen kevesebb tápanyagot tartalmaznak, és hatalmas szénlábnyomot okoznak. Emiatt a dán Nordic Harvest vállalat létrehozott egy szélerőműves vertikális farmot. Az egész létesítmény egyetlen épületben kapott helyet, és évente körülbelül 1000 tonna élelmiszert termel, miközben drasztikusan csökkenti a szénlábnyomot.
Dániában találhatóak a világ első energiaszigetei
Az energiaszigetek annak a projektnek a részét képezik, amelynek célja, hogy megállítsa a globális felmelegedés növekedését. A szigetek a tengeri szelekből nyernek energiát, ami egy lépés a fosszilis energiahordozókból származó energiától való megszabadulás felé. A dániai energiaszigetek zöld energiaellátást fognak szolgálni, és várhatóan 5 millió háztartás számára termelnek majd energiát.
Az újrahasznosított szélturbinák lapátjait kerékpártárolóként hasznosítják
Úgy tűnik, a dánok komolyan veszik a hulladékmentes életmódot. Aalborg városa új felhasználási módot talált a régi szélturbinák lapátjaira. A nehezen újrahasznosítható anyagokból készült lapátokat ebben a városban nem dobják ki, hanem kerékpártárolókat készítenek belőlük.
A Strathclyde Egyetem becslése szerint 2050-re 2 millió tonna szélturbina-hulladék keletkezik. Ezért ezek újra felhasználása csökkenti az új acél iránti keresletet és a betongyártás során keletkező szén-dioxid-kibocsátást.
Dániában a kávét közel 100%-ban újrahasznosítható zacskókban árulják
A BKI Foods egy dán vállalat, ami példát mutat az új, fenntartható megoldások kidolgozásában. A Polyprint céggel együttműködve létrehozott új kávézacc 99%-ban újrahasznosítható.
Bár a változás szemmel láthatatlan, az anyagváltás révén 15%-kal csökken a műanyag a gyártás során. Ennek köszönhetően a gyártás során a szén-dioxid-kibocsátás 23%-kal csökken. És ami a legfontosabb minden kávérajongó számára, a kávé íze változatlan marad.
A hulladékot áramtermelés céljából elégető szerkezet 500 méteres sípályaként is működik
Az Amager Bakke egy hulladékból energiát előállító létesítmény Koppenhágában. Energiát termel mind a meleg víz, mind az elektromos hálózat számára. Emellett a beérkező hulladék 15-20%-a újrahasznosítható útépítésre.
Az Amager Bakke teteje nyáron túraútvonalakat biztosít, télen pedig sípályává alakul.
A tengerszint alá építettek múzeumot a kilátás megőrzése érdekében
A Nemzeti Tengerészeti Múzeum a Kronborg-kastély, Shakespeare Hamletjének színhelye közelében található. Az UNESCO világörökségi helyszínről nyíló kilátás megőrzése érdekében az egész építmény a föld alá épült. A 60 éves dokkfalak teljesen érintetlenek, a galériák a föld alá kerültek. Ez az elhelyezés a dokkot teszi a kiállítás középpontjává.
A királyi vadászterületet természetvédelmi parkká alakítják át
A Jægersborg Dyrehave, egy korábbi vadászterület, egy tölgyerdő, ahol mintegy 2000 szarvas lakik, és az UNESCO világörökség része. Az erdőhöz körülbelül 350 éve nem nyúltak hozzá.
A fák kivágása szigorúan tilos, kivéve, ha veszélyt jelentenek a látogatókra. Amikor pedig természetes módon kidőlnek a koruk miatt, nem távolítják el őket, hanem hagyják, hogy maguktól lebomoljanak. A hatalmas nemzeti erdő 5 területből áll, és évente mintegy 7 millió vendéget fogad.
A koppenhágaiak többen hasznának kerékpárt, mint az autót
A légszennyezés és az éghajlatváltozás miatti aggodalom Koppenhágát a világ legbicikli-barátabb városává tette. Mivel 10 dánból 9-nek van kerékpárja, nem meglepő, hogy 2018-ban 675.000 kerékpár és mindössze 120.000 autó volt Koppenhágában. A modern kerékpárutaknak és az innovatív hidaknak köszönhetően Koppenhága az egyik legbiztonságosabb hely a kerékpárosok számára.
