Svédország biztonságos és kényelmes Volvo autókat, olcsó és stílusos IKEA bútorokat, és kiváló videojátékokat, illetve sok más egyéb érdekességet adott a világnak. A HSBC rangsora szerint az ország a 20. legvonzóbb ország a világ minden tájáról érkezők számára, és ez valahol nem is csoda, hiszen Svédországban ingyenes az oktatás, jó az egészségügyi ellátás, hogy a tiszta levegőről és az érintetlen természetről már ne is beszéljünk…
Svédország a kiadott szabadalmak számát tekintve az 1. helyen áll az EU-ban. Különös figyelmet fordítanak a digitális technológiákra, de a svédek találmányai között szerepel többek közt a hárompontos biztonsági öv, a pacemaker, a zabtej, az állítható csavarkulcs, a bébikomp, és még sok más érdekesség.
A svédek nagyon odafigyelnek a környezet helyzetére. Az általuk termelt hulladéknak csak az 1%-a kerül a szeméttelepekre, 52%-át energiatermelésre fordítják, 47%-át pedig újrahasznosítják. Az ország olyan jól dolgozza fel a hulladékokat, hogy a folyamatos energiatermelés érdekében más országokból is importálnak szemetet.
A svéd társadalom tulajdonképpen nélkülöz minden hierarchiát. Mindenki név szerint hivatkozik egymásra, tekintet nélkül a másik anyagi vagy társadalmi helyzetére. Még a diákok sincsenek tekintettel a tanárok tanulmányaira és rangjára, amikor velük beszélnek.
Az őszinteség az országban mindenek felett áll. Jobb azonnal beismerni a hibákat a hatóságoknál is, mert a hatóságok ilyenkor nem alkalmaznak szankciókat.
A személyes tér kivételes tiszteletnek örvend. Ha ne adj Isten, beszélgetni próbálsz egy idegen járókelővel, vagy megpróbálsz leállni beszélgetni a pénztárossal a boltban, akkor az szinte olyan, mintha bűnt követnél el.
Nem szokás személyes kérdéseket feltenni a családról, korábbi munkahelyről, stb.
A svédek nagyon félénkek. Ha valaki felbosszantja vagy megbántja őket, akkor valószínűbb, hogy levelekkel vagy üzenetekkel próbálják meg kifejezni az érzéseiket, nem pedig személyesen.
Csak röviden és lényegre törően – a svédek nem szeretik a túl sok fecsegést. Még egy baráti találkozó közben is sokszor osztoznak a csenden a felek, mert senki nem kapkod azért, hogy fölösleges fecsegéssel töltse az időt.
Svédországba költözni könnyű, de barátokat szerezni nehéz. Sok emigráns panaszkodik arra, hogy néhány hónap vagy év elteltével sem sikerült közelebb kerülniük a svédekhez az udvarias „szia” és „viszlát” köszönésnél. A svédek nagyon alaposan megválogatják a barátaikat, és különösen a külföldi emberek tekintetében időre van szükségük, míg bizalom alakul ki az irányukba.
A barátkozás legjobb módja, ha a hobbijukon keresztül próbálunk meg közelebb kerülni az emberekhez. A svédek nagyon sok időt szentelnek a különféle sportoknak, ezért, ha ezt választjuk, könnyű dolgunk lesz.
A lakhatási probléma még nem tette tönkre a svédeket, de egyértelműen minden esély megvan rá. A helyzet Stockholmban a legsúlyosabb, ahol az embereknek néha éveket kell várniuk arra, hogy megfelelő lakásokat találjanak a város központi területén. A kisebb városokban jóval egyszerűbb a helyzet, és bár az ingatlanárak magasak, az ingatlanok többsége kiváló állapotban van.
A svédek szerint minden ember álma három V-ből áll: Villa, Volvo, Vovve – vagyis ház, Volvo és kutya. Valójában még a mosodákat is ide lehetne sorolni, mivel minden ember nyilvános mosodát használ, köszönhetően főleg annak a ténynek, hogy nem akarják zavarni egymást a hangos zajjal.
Általában nem használnak készpénzt. Itt minden apróságért bankkártyával fizetnek. Sőt, vannak olyan helyek is, ahol el sem fogadnak már készpénzt. Érmékkel maximum az automatáknál lehet fizetni.
Júliusban és augusztusban, valamint az ünnepek idején a legtöbb létesítmény zárva tart, a bankok és üzletek csak egy bizonyos óráig vannak nyitva. különösen a kávézók és éttermek. Ezekben az időszakokban tehát nem ajánlott munkahelyet váltani, házfelújítást tervezni, vagy egyéb komoly ügyekbe belevágni.
A svédeknek van egy speciális vajkésük, aminek bármilyen más ételbe történő mártása szinte bűncselekménynek számít.
Az utolsó zsemle, szendvics vagy süti általában mindig az asztalon marad, mert senki nem akarja elvenni a másik elől az utolsó darabot.
A vörös áfonya lekvárt szó szerint bármi mellé képesek enni, de nem szokták például pirítósra kenni.
A svédek számára a sorban állás szent. Ki kell várni a sorunkat, ha igénybe akarjuk venni az adott szolgáltatást vagy meg akarjuk venni az adott terméket – számukra ez természetes, és ha valaki ezt a szabályt megszegi, akkor magára haragítja a svéd embereket.
Soha ne emeld fel a hangod, és semmiképp se kiabálj. Még akkor se, ha örömödben üvöltöznél, vagy megfelelő okod van rá. A svédek ezt minden esetben úgy fogják fel, mint egy ellenséges megnyilvánulást.
Svédországban az utcai cipőket a küszöbön szokás hagyni. A házban utcai cipőben történő közlekedés nagyon illetlennek számít. Éppen ezért nagyon komoly hangsúlyt fektetnek a svédek a zoknijaikra, általában olyat választanak maguknak, ami megy az aktuális ruhájukhoz.
Késni, vagy hamarabb érkezni, mint a kijelölt időpont, szörnyű hibának számít. Ez a szabály az élet minden területére igaz, az üzleti találkozóktól a baráti összejövetelekig. A svédek nagyon pontosak, és ugyanezt várják el másoktól.
Mindennek az alapja a tervezés. A legtöbb svédnek külön naptára van, ahol minden közeljövőben történő eseményt hónapokkal előre eltervez, legyen szó munkahelyi értekezletekről, üzleti utakról, rokonlátogatásról, baráti találkozókról, stb. Ha megkérdezel egy svédet, hogy mit fog csinálni három hét múlva szerdán este 7-kor, valószínűleg könnyedén meg fogja tudni mondani, ha a naptárába pillant.
Az irodákban mindenki, beleértve a cégek vezetőségét is, részt vesznek a napi rutin feladatokban, például a takarításban. Ezért nem szabad csodálkoznunk, ha egy igazgató például azért mondja le a személyes találkozót, mert bent kell maradnia takarítani.
Minden telefonszám és email cím nyilvános a munkahelyeken. Ha szükséged van egy személy elérhetőségére, bármely kollégája szívesen megadja.
Egy munkanap általában 17:00-kor ér véget, ezután az iroda azonnal kiürül. A szülők még korábban távoznak, hogy felvegyék a gyermekeiket az iskolánál vagy az óvodánál, és ehhez nem kell elkéredzkedniük a vezetőségtől.
A Fika az irodai dolgozók szent szokása. Ez egy különleges kávészünet, ami kötelező. Általában ez idő alatt a hívásokra és az e-mailekre sem válaszolnak.
A két szülőnek együtt 480 nap szülési szabadsága van, amit úgy osztanak el egymás között, ahogy akarnak. Svédországban, ha nem fordítunk kellő figyelmet a gyermekünk nevelésére, és például túlságosan is a munkánknak élünk, akkor a társadalom elítél ezért.
A fentieken túl a szülők 80%-os fizetéssel maradhatnak otthon (bármeddig), ha a gyermekük megbetegszik. A cégek és a kollégák nagyon megértőek, mert ha a gyermek megbetegszik, akkor jobb, ha otthon van és nem fertőzi meg az osztálytársait, illetve a szülő sem hozza azt be magával a munkahelyére.
A legtöbb svéd évente 33 napot (minimum 4 hetet) otthon tölt. Normális esetben júliusban vagy augusztusban nyaralnak, de a szeptember eleji vakáció sem ritkaság.
A svédek számára nagyon fontos a családdal töltött idő, ezért igyekeznek napi 6 óránál nem többet tölteni az irodában.
Svédországban 1979 óta törvény tiltja a gyermekek fizikai büntetését, és ez a törvény rendkívül szigorú.
A játszótereket játékra tervezték, ezért itt senki nem tiltja meg a gyerekeknek, hogy fejjel lefelé lógjanak a korlátokon, fára másszanak, vagy hangosan kiabáljanak és szaladgáljanak.
Mielőtt nevet adnánk a gyermekünknek, a svéd gyermekvédelemnek jóvá kell hagynia azt. Az olyan érdekes nevek, mint az Ikea, Metallica, sok svéd nagy bánatára tilosak.
A svédek nagyon édesszájúak: egy 4 tagú család körülbelül 1,2 kg édességet eszik meg hetente, jórészüket pedig főleg szombaton. A múlt században a 40-es években az orvosok úgy döntöttek, hogy végeznek egy kísérletet: mi történne, ha az ember csak hetente egyszer enne édességet. Az eredmények kedvezők voltak, a szombati édesség evés pedig hagyománnyá vált.
A svédek inkább a szabadban pihennek. A péntek általában a legrövidebb nap a héten, mivel a dolgozó emberek ilyenkor a vidéki házukba vagy kirándulni mennek.
Minden földterület, kivéve a kerítéssel elkerített és mezőgazdasági területeket, minden polgár számára elérhető, függetlenül attól, hogy kié. Az ilyen területeken bátran lehet piknikezni vagy sátrat verni, a lényeg csak annyi, hogy ne hagyjunk magunk után szemetet.
Ha Te és a svéd párod néhány napra elutaztok, a házatok kulcsát pedig a svéd anyósodra bízzátok, akkor készülj fel, hogy hazaérkezéskor nem fogod felismerni az otthonod. Minden fényesre lesz törölve, a svéd anyukák ugyanis nagyon gondoskodóak, és kihasználnak minden ilyen alkalmat.
Svédországban nem tanácsos idegenekkel beszélgetni az utcán, a tömegközlekedésen, az üzletekben, és úgy általában sehol. Az idegenek közé tartoznak a szomszédok és a velünk egy épületben lakó emberek is. Egy Di Marco nevű olasz férfi furcsa történetet osztott meg: „A spanyol barátom 3 hónapja vonatozott minden reggel ugyanazzal az idős bácsival egy ülésben, és egyik reggel úgy döntött, hogy köszön neki. Az öreg erre azonnal felállt, és át ült máshova.”
A svédek nagyon egyértelmű emberek, és miután választ kaptak a kérdésükre, többször nem fogják azt feltenni. A flörtölés nem az erősségük. Általában először udvariasan visszautasítanak minden ilyen ajánlatot, még akkor is, ha nekik is szimpatikus a másik fél.
A nyár a bogyós termések és a gombaszedés szezonja. A Svéd Agrártudományi Egyetem még az adott év várható hozamának előrejelzését is közzéteszi minden szezon elején, amiket aztán a reggeli újságban is olvasgathatnak az emberek.
A svéd erdőkben rengeteg, különböző mértékben veszélyes állat él. A leghíresebbek a jávorszarvasok és a farkasok, bár a svédek nem félnek tőlük. Számukra a legnagyobb ellenséget az olyan aranyos állatok jelentik, mint a borzok. A svédek szerint, ha egy ilyen állat megharap, akkor addig harapja a kezünket, míg el nem töri benne a csontot.
A közös filmnézés tabu az ismerősökkel. Rosszabb esetben pedig pofont is kapsz. Az emberek itt csak akkor hívnak át valakit „közös filmezésre”, ha össze akarnak bújni velük a kanapén…
Télen, amikor a nappalok frusztrálóan röviddé válnak, a svédek minden napon töltött időt kihasználnak. Annak érdekében, hogy a helyi lakosság ne legyen depressziós a napfény hiányától, a buszmegállókban speciális lámpákat helyeztek el, ami imitálja a napfényt.
Svédországban nem szokás intenzíven kimutatni az érzelmeket, de néha a szigorú skandinávoknak is ki kell kicsit szabadulniuk. Ezért az Uppsala-i Egyetemen egy furcsa szokást vezettek be: pontosan 10 órakor minden diák kinyithatja az ablakokat és kikiabálhat egy nagyot. Ezzel a fiatalok egy kicsit enyhíthetik az iskolai órák és dolgozatok közben bennük felgyülemlett stresszt.
Svédországban a gyermekek naponta legalább 6 órát töltenek a szabadban, akkor is, ha esik az eső vagy szakad a hó. A szülők ezért minden időjárásra felkészülve be kell vinniük ruhát és játékokat az iskolába, hogy a gyermeknek minden alkalomra legyen megfelelően felkészült legyen. Sonya, az angol anyuka három gyermekével költözött Svédországba, ahol érdekes élménye volt: „Először vittem svéd óvodába a gyermekeimet. A tanár meglátta őket és zavartan megkérdezte tőlem: „Hol vannak a ruháik?”. Megfordultam, és rémülten néztem a gyerekeimre, de fel voltak öltözve. Kiderült, hogy a gyereknek külön ruhát kell bevinniük a különféle időjárási viszonyokra felkészülve.”
