Vannak cicák, akiket nem győznek dicséretekkel halmozni a gazdáik, míg mások büszkén vállalják, hogy Ők bizony egyáltalán nem valami cukorpofik. Biztosak vagyunk benne, hogy a négylábú pajtásokat teljesen hidegen hagyja az, hogy mit gondolnak róluk az emberek, hiszen a végén úgyis megbocsájtunk nekik. Nem számít, hogy hányszor mutatják meg éles karmaikat és fogsorukat.. A most következő hőseink megosztották az olyan házimacskákákat, akik megfeledkeztem arról, hogy nekik alapvetően egy doromboló kis aranymaszatként kellene viselkedniük.
A híres, “Oh, már elegem van belőled” póz!
A Szfinx-gazdik már hozzászoktak ahhoz, hogy a cicák mindig nyújtóznak alvás után. Ugyanakkor az első alkalom biztosan meghökkentő volt.
Megsimogattam, de elég furán reagált rá..
Csak négy foga van.
Csíz!
A macskám igen magának való, nincs oda a társaságért..
Szegénykém sikít, mert nem egészen egy órája kapott utoljára kaját..
Vannak macskák, akik szeretik az ölelgetést. De nem Ő, hiszen Ő azonnal kiengedi a karmait..
Csatában a fűvel..
Menj innen!
Ha felveszem mindig ilyen arcot vág. Mintha átlépném a határokat..
Jelen!
Nyugi, csak ásítozik..
Gyakran megdöbbenek azon, hogy milyen pózokban alszik..
A szörny az ágyam alól..
Lefoglalta magának..
Ennyit a kirakósról..
Kóstoló.
Nem merek felkelni a kanapéról.
A macskám és a szomszédé. Igazi “jóbarátok”!
Nem sikerült a kedvére tennem..
A macska fontosabb, mint az elektronikai kütyük..
Kukucs!
