Néha olyan keményen dolgozunk, hogy a fejünkben kikapcsol valami, és azt sem vesszük észre, mit is csinálunk valójában. Egyszerűen csak automatikusan, robotként végezzük a munkánkat anélkül, hogy belegondolnánk, milyen következményei lehetnek.
Kíváncsiak lettünk, meddig képesek elmenni azok az emberek, akik belefáradtak a munkájukba. Kiderült, hogy képességeik határtalanok.
A nővéremnek ezt a “sajtos tésztát” szolgálták fel a helyi mexikói étteremben.
Ezt egy bútorüzletben fotóztam.
Felreptettem a drónomat és megláttam ezt a pályát.
Kész a szellőző, főnök.
Gyorsan felöltöztetett próbababa.
Pontos fordítás.
Felújították a tantermet, átfestették a padokat..
Vízálló lett!
Felszerelték a fülkeajtókat.
Kátyújavítás egy kisvárosban.
Újrafestették a parkolóvonalakat.
Akadálypályát raktak le a kerékpárosoknak…
Ez a lépcső.
Miért ide került a tábla?
Talán az ujjvégeket megtudod mosni…
Mikor kimarad pár gipszkarton…
Gyanúsan úgy tűnik, mintha újrapozicionálták volna.
Ez itt egy tűzlépcső/vészlejárat…
Megyek a.. mi a fene?
Most akkor melyik? Vagy esetleg választhatok?
Houdini vécéje!
Pont mint a rajzokon!
