A kis kedvenceink mindig mellettünk állnak, még a legborúsabb napjainkon is. Gyakran nem is kell semmi különöset csinálniuk azért, hogy feljavítsák a kedvünket. Elég, ha elszundítanak, vagy ügyetlenkednek egy kicsit. A most következő bundás barátaink bebiztosítsák a jó kedvet, de nem csak gazdáiknak, hanem mindenki másnak is, aki meglátja őket!
Milyen aranyos..
Az egyik lábát párnának használja
Fogalmam sincs, hogy miért csinálja..
Nagyon odavan a pattogatott kukoricáért..
Talán viszketett a pofija..
Megpróbáltam egy aranyos képet lőni róla az új házikójában..
Nincs beszorulva, csak figyelemre vágyik..
Nyaraláson vagyunk, úgyhogy a szüleim figyelnek a kutyánkra. Küldtek egy képet, egy kérdéssel: “Ez most normális, vagy aggódnunk kellene?”
Már öt perce a semmit nézi..
A mancsait nem teheti az ajtóra, úgyhogy..
Elaludt..
Imádja a kenyeret, de nem tudom, hogy ezt a darabot honnan szedte..
Mindig fekve iszik, mint a tigrisek..
Állj át a sötét oldalra!
Kicsit összezavarodott, de azért próbálkozik!
Hallottam, hogy az ágyam alatt nyávog..
Kényelmesen elhelyezkedett az utazásra!
Elszundított a rendelőben.. Vagy csak tetteti.. Még nem jöttem rá..
