Az elmúlt 50 év alatt az egyedül élő felnőttek száma majdnem megduplázódott. Ennek ellenére
a barátokkal és rokonokkal való kapcsolatok nem romlottak, sőt, csak erősödtek. Sőt, elég csak megnézni, mennyire nyomasztó tud lenni, ha az ember furcsa rokonokkal osztozik egy házon, hogy rögtön rádöbbenünk, hogy sokkal könnyebb távolról szeretni őket.
“A kis unokatestvérem “emlékezetből” akarta kirakni a billentyűzetemet.”
“A fiam árnyéka úgy néz ki, mint ET.”
“Ahogy a feleségem kinyitja a kenyeret”
“Megtaláltam a sminkecsetemet.. a férjem műhelyében.”
“Mikor apám rakja el az evőeszközöket..”
“Megadtam a jelszavamat a két unokatestvéremnek, akik átírták a profilomat “Vendégre”..”
“A feleségem összeírta a bevásárlólistát.”
“A menyasszonyom meg volt győzödve róla, hogy illeni fog, nem kell lemérni.”
“A nővérem megette a rendelt kajámat, és a dobozt megtöltötte a nyulának…”
“Ezt találtam a fürdőben…”
“Megkértem a páromat, hogy ügyeljen a rizsre, amíg letusolok…”
“A családom műve.”
“A párom soha semmit sem zár vissza rendesen…”
“A feleségem hagyott nekem az XXL Oreóból.”
“Új kanapét vettem, és az apósom szerette volna kipróbálni.”
“A szüleim így tartják az olajat…”
“Ahogy a vőlegényem sajtot eszik.”
“Ezt találtam anyukám könyvei között..”
