„Nem az a gazdag, akinek megvan mindene, hanem akinek nem hiányzik semmi” – tartja a híres mondás, ami egyúttal remekül leírja a skandináv országok életfilozófiáját. Dánia minden túlzás nélkül nevezhető egy mesébe illő tündérországnak, hiszen itt született a világhírű meseíró, Hans Christian Andersen és Koppenhága szívében található a régi Tivoli vidámpark, ami Walt Disney-t inspirálta egykoron, hogy létrehozza az első Disneylandet. Elmerültünk kicsit az életükben és a kultúrájukban, hogy a saját szemünkkel is lássuk, minek köszönhető mindez. Azóta teljesen nyilvánvalóvá vált számunkra, és cikk végére valószínűleg Te is megérted.
A dán kormány gondoskodik az országban lakó emberek szabadidejének diverzifikálásáról. Ehhez különféle köröket, közösségi házakat, sporteseményeket és szórakoztató rendezvényeket szervez és szponzorál. Mindezt tejesen ingyen. A dánoknak lehetőségük van saját hobbiklubot alapítani, jelentkezni a polgármesteri hivatalba, valamint épületeket, termeket és pénzt igényelni a kormánytól.
Dániában ragaszkodnak a nemek közti egyenlőség filozófiájához, ezért a helyi nők nem félnek attól, hogy esetleg egyedül maradnak. Sőt, nagyra értékelik az önállóságot, ezért a 30-35 éves korú nőkre sem néz furcsán a társadalom, ha még nem találtak férjet maguknak. A dán nők a házasság mellett a gyermekvállalással sem sietnek – általában előbb erős és boldog családi légkört akarnak teremteni, kényelmes otthont alapítani, hogy ide születhessen majd a gyermekük, legtöbbször a 40 évhez közeledve.
Itt igazi gyermekkultusz van. „Bármit és bármikor megtehetnek. Látta megy gyereket, aki az étteremben lefeküdt a földre és azt mondta: Anya, itt várlak. És mindenki csak mosolygott, majd folytatta az evést, miközben a gyermek a földön fekve várta az anyját, mert neki így tartotta kedve.” – mesélte egy Dániában élő olasz hölgy.
Dániában a legtöbb gyermeket egyéves, vagy annál fiatalabb korban küldik óvodába, ahol magasan képzett szakemberek gondoskodnak róluk, és velük kezdik elsajátítani a dán nyelv alapjait és az egyéb szociális készségeket.
A hideg évszakban a dánok nem bugyolálják be több réteg ruhával a gyermekeiket, mint mi. Sőt, sokszor kint hagyják őket aludni a babakocsiban a bolt előtt. Ennek a különleges nevelési stílusnak köszönhetően a gyermekeknek már egészen korai szakaszban olyan erős immunitásuk lesz, hogy a nulla fok alatti hőmérsékletben is kényelmesen elvannak sapka és kabát nélkül.
Bár a dánoknak meg kell elégedniük évente 2-3 hónapnyi meleg időjárással, ez idő alatt maximálisan kihasználják a lehetőségeket. A folyamatos kirándulások mellett sokan a vidéki nyaralóikban élvezik a melegebb hónapokat, ahol egy hangulatos környezetben, például egy függőágyban ringva töltik fel magukat.
Dániában nincsenek kóbor kutyák és macskák. Ha valaki mégis kóbor kutyát vagy macskát lát az utcán, polgári kötelessége azonnal felhívni az erre kijelölt speciális szerveket, akik a helyszínre sietnek, és menhelyre viszik az állatot, majd igyekeznek megtalálni annak gazdáját. Ha bebizonyosodik, hogy valamelyik gazda szándékosan dobta utcára a háziállatát, akkor komoly pénzbírsággal sújtják, ezért egész egyszerűen Dániában nem éri meg rosszul bánni az állatok. Egyéb korlátozások is vannak az országban, például egy családban legfeljebb 3 kutya lehet. Úgy gondolják, hogy ennél több kutya nem praktikus, mivel a gazdáik nem tudnak megfelelő figyelmet fordítani az állatokra.
Itt nincsenek sebességmérő rendőrök. A helyi lakosok egyébként is szabálytisztelő emberek, ezért ritkán hajtanak például gyorsan, de ha mégis megtennék, akkor a kiépített kamerarendszer füleli ezt le és ennek alapján küldik ki nekik a bírságokat, a rendőröknek nem feladatuk az autósok sebességének mérése – az ő feladatuk a lakosok szolgálása és védése.
Egyébként Århus városában a jelzőlámpákon vikingek láthatók.
A dánok nem kínozzák magukat diétákkal és fitneszprogramokkal. Ehelyett inkább arra koncentrálnak, hogy maximális örömet merítsenek az életből – igaz, ebbe az is beletartozik, hogy a dánok például egy szaftos steak vagy zsírban tocsogó sültkrumpli helyett inkább jóval egészségesebb ételt választanak, például lazacot, krumplipürét, majd ebéd után egy kellemes kerékpározással ütik el az időt.
A szupermarketek ételei finomak és megfizethetők. Egy Dániába költözött orosz hölgy például azt írja, hogy a sertéshús, a tejtermékek és a pékáruk is lényegesen olcsóbbak, mint Oroszországban, bár a banán és a tojás például drágább.
Mentalitásukból fakadóan a dánok nagyon szerényen öltöznek – a híres skandináv minimalista stílus a divatszokásaikban is megfigyelhető. Az utcán sétálva valószínűleg nem fogsz tudni megkülönböztetni egy milliomost egy átlagos pénztárostól, mivel a dánok az élet egyszerű dolgait részesítik előnyben, és véleményük szerint a ruházatnak egyetlen célja van: hogy kényelmes és praktikus legyen.
Dániában állásinterjúra menni nehezebb, mint a világ más részein, például nálunk, mivel a legtöbb jelöltet már az önéletrajz beküldése után kiszűrik és elutasítják azokat, akik nem feleltek meg. Ha azonban ezen átjutunk, akkor a személyes interjú már jóval kellemesebb és barátságosabb hangulatban zajlik, mint máshol. Kizárólag olyan kérdéseket tesznek fel, ami feltétlenül elengedhetetlen a munkakör betöltése szempontjából – senki nem fog a családi állapotodról kérdezgetni, vagy arról, hogy tervezel-e szülési szabadságra menni. Ezt egyébként törvény is tiltja náluk.
A dánok számára fontos a gyönyörű belső tér, ezért a legtöbb ház bármelyik otthonmagazin borítóján megállná a helyét. Természetes anyagokból készült bútorok, hangulatos fotelek, kanapék és selyem párnák, valamint vastag, puha ágytakarók – Dániában minden otthonban ezek jelentik a harmóniát, a kényelmet és a békét.
A helyiek nem haboznak nyíltan kimutatni az érzéseiket. A szerelmes párok kézen fogva sétálnak, csókolóznak és ölelkeznek szó szerint minden sarkon, a férfiak pedig nagyon udvariasok és figyelmesek a kedvesükkel. A dán férfiak biztosak benne, hogy a párjuk iránt mutatott érzelmek és törődés még nem teszi őket kevésbé férfiassá.
Az ország közrendje a bizalomra épül. „Nincsenek se őrök, se kamerák a vonatokon, buszokon és villamosokon, ahogy a pályaudvarokon sincsenek kordonok és kerítések. Nagyon jó látni, hogy ennyire megbíznak egymásban” – nyilatkozta egy internetező.
A dánok azonnal megtanulnak biciklizni, amint járni tudnak. Az országban ez a legnépszerűbb közlekedési eszköz, még akkor is, ha hóvihar van. Érdekesség, hogy bukósisakot azonban szinte senki sem visel.
Dániában néha szokatlan szemetesekkel találkozhatunk, amelyek döntve helyezkednek el. Ez szintén a nagy számú biciklis közlekedő számlájára írható, mivel az ő kényelmük érdekében helyezik el így a kukákat, hogy az úton haladva, menet közben tudják kidobni a szemetüket, és ne kelljen megállniuk ehhez.
A dánok ideológiáját tökéletesen leírja az úgynevezett Jante-törvény. Ezt a felfogást a dán-norvég író, Axel Sandemose terjesztette el a „A Fugitive Crosses His Tracks” című regényében. A Jante-törvény valójában egy olyan szabályrendszer (10 ilyen van), amely szerint az embereknek nem szabad megmutatniuk a vagyonukat, nem kell dicsekedniük az eredményeikkel vagy képességeikkel, különlegesnek kell tekinteniük magukat és tilos gúnyolódniuk másokon. Ez magyarázza, hogy a dán politikusok például miért biciklivel járnak munkába.
A lakások belsejéhez hasonlóan a helyi konyha is melegséget és kényelmet sugároz. A dán ételek általában elég magas kalóriatartalmúak és nagyon laktatók. A dánok rengeteg krumplit, párolt és főtt zöldséget, valamint sertést és halat esznek. Mivel Dániát tenger veszi körül, ezért az étrend nagy részét természetesen a tenger gyümölcsei teszik ki. A legnépszerűbb ételek a hering, a smørrebrød és a frikadeller (halas vagy húsos golyó). Ezenkívül a dánok szeretik az édességeket, különösen a süteményeket, amik nélkül egyetlen ünnepi vacsora sem teljes.
